nem megy. amúgy leírtam, próbáltam átadni, de egyszerűen nem érzem azt, hogy ennek itt a helye. ebben a formában meg főleg nem. de javul az állapotom, meg a körülmények ellenére optimistán tekintek előre, és azt érzem, hogy jó kezekben vagyok. meg jobban tudok már figyelni a saját igényeimre, és nem akarom pótcselekvésekkel elnyomni az érzéseimet, meg hasonlók. szóval figyelek, hallgatok, lassan járok, és közben igyekszem kitekintgeteni a komfortzónámon túlra. véletlenül sem hasonlítgatom magam máshoz, mert semmi értelme.