filmek 2015

- A Wall Street farkasa (2013, Martin Scorsese)
- Gandhi (1982, Richard Attenborough)
- Két nap, egy éjszaka (2014, Jean-Pierre Dardenne, Luc Dardenne)
- 2001: Űrodüsszeia (1968, Stanley Kubrick)
majdnem minden Kubrick-filmet több részletben néztem eddig, juhú
- Tajtékos napok (2013, Michel Gondry)
- Szavak nélkül (2013, Maciej Pieprzyca)
- Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) (2014, Alejandro González Inárritu)
igen, mindig meg kell néznem, hogy írják helyesen a nevét
- Whiplash (2014, Damien Chazelle)
szerintem nálam ez lesz az év filmje
A legyőzhetetlenek (2013, Madarász István)
hagyjuk.
- Éjjeli féreg (2014, Dan Gilroy)
legjobb férfi színész díját megkapta? ja, nem is jelölték...
- Édes vízi élet (2004, Wes Anderson)
a vizuális elemek, meg az apró kis ötletek baromi jók voltak, csak a sztori nem érdekelt egyáltalán, a karaktereket meg utáltam. sajnos.
- Sráckor (2014, Richard Linklater)
a zenék, az apuka karaktere ütöttek (meg az egyik férj is, hahahahahah), de az egész nagyon erőltetett lett a végére. bárcsak tanultam volna helyette.
- A kísérlet (2010, Paul Scheuring)
ha nem egy egyetemi program keretei között néztük volna meg, biztos, hogy kilőttem volna az első öt perc után. nagyon amerikai, a szó legrosszabb értelmében, és alig van köze az eredeti Zimbardo-féle kísérlethez. pusztulat és szendvedés. 
- Testi kapcsolatok (1971, Mike Nichols)
- A küzdők (2014, Thomas Cailley)
- Balaton Method (2015, Szimler Bálint)
- Before Midnight (2013, Richard Linklater)
- 50/50 (2011, Jonathan Levine)
- Megléptek (2014, J.-P. Valkeapää)
- Underdog (2014, Ronnie Sandahl)
- Hullámtörés (1996, Lars von Trier)
sokáig nem mertem megnézni, teljesen másra számítottam a leírás alapján. nem tudom megmondani, hogy pontosan miért, de nagyon-nagyon belopta magát a szívembe ez a film. annyira szeretném újra látni, ugyanezekkel a karakterekkel, csak egy másfajta befejezéssel...persze, nyilván a befejezéssel együtt "szeretem". nagyon fáj. szerelmes vagyok Janba, és meg akarom ölelni Lars von Triert.
- Szex, hazugság, video (1989, Steven Soderbergh)
imádtam a folyamatos feszültséget ebben a filmben. kár, hogy ilyen hamar vége lett.
- Utóélet (2014, Zomborácz Virág)
sokkal rosszabbra számítottam. nem is értem, miért van mindenki elájulva a VAN-tól, szerintem ez sokkal-sokkal jobban kivitelezett film lett végül. vannak hibái, de szerintem iszonyúan szerethető, baromi jó párbeszédek vannak benne, artmozik éjszakáján hajnali 3-kor zengett a moziterem a nevetéstől. a végén egy csomóan meg is tapsolták. most tavasz van, a filmet meg tavaly ősszel mutatták be...
- VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014, Reisz Gábor)
elég nagy csalódás volt. vannak benne jó ötletek, de a főszereplő srácot azért szívesen megütöttem volna egyszer-kétszer (sokszor) péklapáttal. aztán meséltem volna neki arról, hogy nem baj, hogy ilyen, csak akarjon változtatni. és akkor segítettem volna neki. és akkor ő azt nem hagyta volna. igen, van egy ilyen (ilyesfajta) ismerősöm, és időnként a falat kaparom tőle. máskor meg elég jól el tudunk lenni. amikor nem annyira körülményeskedő. jaj. annyit azért felhoznék pozitívumként, hogy azóta mikor szar kedvem van / fáradt vagyok / fáj valamim, mindig eszembe jut a főszereplő srác arca, és megijedek attól, hogy esetleg ilyen irritáló arckifejezés ülhet az én arcomon is. szóval köszi, ez elég nagy segítség volt.
- Ex Machina (2015, Alex Garland)
picit csalódás volt. persze feszültség szempontjából ötös. ja és ez az első film, amit angol nyelven, felirat nélkül képes voltam megnézni. muszáj volt. de értettem! ! !! !!!!! !!
- A föld sója (2014, Wim Wenders - Juliano Ribeiro Salgado)
a végefelé lévő rész hihetetlen. nem akarom lelőni a "poént", hátha valaki erre téved, de nekem az egyszerre volt iszonyú nagy feloldozás és végtelenül nehéz teher. az őserdőre gondolok.
- Ostrom (1998, Bernardo Bertolucci)
nagyon finom, nagyon érzékeny, látszólag cselekménymentes, lassú, de iszonyú feszültség van benne. ebbe a fickóba is szerelmes lettem.
- Körhinta (1956, Fábri Zoltán)
nagyon-nagyon szép film.
- Türelem (2006, Nemes Jeles László)
nekem ez valahogy nem.
- Románc (1999, Catherine Breillat)
nem szeretek ilyeneket írni, de ez a nő biztosan nem normális. 0 érzelem volt a filmben, nekem ez így egy ilyen témával nagyon nem jön be. meg a pár a fehér lakásával és a fehér ruháikkal...értem én, de nagyon mű. semmilyen módon nem tudok kapcsolódni ehhez a filmhez.
- Take this waltz (2011, Sarah Polley)
ez szó szerint női film, ilyenek vagyunk mi, nők. idén ez volt az egyik legértékesebb film számomra.
- Water (2005, Deepa Mehta)
- 4 hónap, 3 hét, 2 nap (2007, Cristian Mungiu)
- Repulsion (1965, Roman Polanski)
- The Fearless Vampire Killers (1967, Roman Polanski)
valószínűleg elvisz az ördög ha azt mondom, hogy nekem itt tetszik Polanski (igen, szeretem a néha viccesen esetlen vagy esetlenül vicces férfiakat), vagy minimum a hajviseletét kötelezővé tenném kicsivel több férfi számára. 
- Keserű méz (1992, Roman Polanski)
témánál maradva: többek között a film miatt kezdtem el növeszteni a hajam. 
- Kés a vízben (1962, Roman Polanski)
- Le locataire (1976, Roman Polanski)
- A halál és a lányka (1994, Roman Polanski)
- Belle de jour (1967, Luis Bunuel)
- A fantasztikus Róka úr (2009, Wes Anderson)
nagyon felqrta az agyam az utána lévő beszélgetés. mert egyrészt nem emelkedett bergmani magasságokba, másrészt meg azok a rohadtul tompa gyerekek sem élvezték / értették. legszívesebben elzárnám Wes Andersont a képzeletbeli kincsesládámba, hogy senki ne kritizálhassa őt így. mondjuk ez kicsit pszicho, menjünk is tovább. :D
- Hogyan nevezzelek? (2012, nincs kedvem kiírni a hosszú francia nevüket)
- Szerelmem, Elektra (1975, Jancsó Miklós)
értem én, de nem jött be. nagyon nem. talán pár év múlva. a vörös helikopter alapján mondjuk szerintem addigra sem fog változni a véleményem.
- Prológus (2004, Tarr Béla)
olyan erőltetett ezt így leírni, meg utána olvasni, de nagyon erős, és könnyes lett tőle az arcom. (nem tudom jól kifejezni magam, erről leginkább a hagymapucolás -és vágás jutott eszembe) nem tudom, mikor lesz elég lelkierőm végre leülni egy többórás Tarr Béla film elé, Krasznahorkait is csak tologatom magam előtt...:(
- European showerbath (2004, Peter Greenaway)
- Amerikai éjszaka (1973, Francois Truffaut)
gyönyörű film a filmezésről, főként a rendezésről. imádtam benne az apró részleteket, zseniális, satöbbi. és nagyon büszke vagyok arra, hogy mikor a film után meghallgattam yonderboitól a trains in the night-ot, rögtön felismertem a filmes idézetet. jól esnek ezek az apróságok, ilyenkor kicsit úgy érzem, hogy nekem is megvan a helyem a világban. 
- 639. Baba (2005, Dési András György, Móray Gábor)
- A próféta (2014, túl sokan rendezték ahhoz, hogy mindet kiírjam)
- Anomalisa (2015, Charlie Kaufman, Duke Johnson)
- Az éjszakám a nappalod (2015, Dési András György, Móray Gábor)
- Éjsötét árnyék (2012, Tim Burton)
- Az én szerelmem (2015, Maiwenn Le Besco)
- Visszafordíthatatlan (2002, Gaspar Noé)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése